Amikor a kreatin monohidrát betette a lábát a sport világában, nagyon gyorsan számos korlátozás is megjelent. Nem minden sportoló reagált rá érzékenyen, hiszen néhányan egyáltalán nem szereztek eredményeket, mások közepeseket értek el. A kutatók munkához láttak és ekkor fedezték fel, hogy a monohidrát sója, amihez általában kötõdik, kevésbé oldhatóvá teszi. Egyedül az oldott kreatint képes jól megemészteni a szervezet. Ezért a klasszikus monohidrát fehérjének kb. a 30%-a áll az izmok rendelkezésére, a többi felhasználatlan marad a gyomorban, eztán megsemmisül anélkül, hogy a szervezet felhasználhatta volna. A kutatók sokáig keresték azokat a módszereket, amelyekkel leküzdhették ezeket az akadályokat. Az elsõ ötlet egy már létezõ kreatin megoldás volt, de hamar kiderült, hogy a gyártásának a végén a folyékony kreatint nem lehet stabilizálni. Az effervesszant formula létrehozása lehetõvé teszi, ennek a problémának a megoldását. A testünk úgy jut hozzá az effervesszant kreatinhoz, mintha már meglenne emésztve. Az emésztés és felszívódás tehát gyakorlatilag hiánytalan és rendkívül gyors: így az elfogyasztott kreatin nagy része elraktározható az izomszövetek belsejében. A szervezet ezáltal bármikor felhasználhatja a kreatint ATP elõállítására és hozzájárulhat a teljesítõ képesség tartós magas szinten tartásán. A tanulmányoknak köszönhetõen pontosan megszámlálhatóvá váltak az effervesszant formula alkalmazásának hatékonyságai. És a számok magukért beszélnek: az effervesszant kreatin alkalmazása megháromszorozza az anaerob mozgást végzõ sportolók munkabírását, a klasszikus monohidrát fehérjét alkalmazókkal szemben. Azok akik egyáltalán nem vagy kevésbé reagálnak ez utóbbira, most már kihasználhatják ennek a tápanyagnak az elõnyeit. A sokkal magasabb szint? felszívódással jóval jelentõsebb eredmény jár és most már azoknak is beszedhetõ, akik kevésbé érzékenyek rá. A sportolók nem fognak mellé, mivel az effervesszant kreatin nagyon hamar kedvencük lesz!